Bizalmi tőke, magyar lelkiállapot

Kopp Mária interjú részletek
rovat: 
Írások
2009. Március 21., Szombat

Nem szabad megbízni senkiben - négy emberből három így gondolkodik, míg a megkérdezettek 80 százaléka ért egyet azzal az állítással, hogy az emberek alapvetően önzők, gonoszak és nem törődnek egymással - derül ki az országos felméréseken alapuló Magyar lelkiállapot 2008 című tanulmánykötetből.

Pedig a társadalmi tőke (azaz hogy mennyire mernek bízni az emberek egymásban) óriási érték egy országban, számos közgazdász szerint azok a gazdaságok prosperálnak, ahol boldogok az emberek, illetve erős a bizalom. 

Kopp Mária, orvos-pszichológus, a SOTE Magatartástudományi Intézetének alapító igazgatója és munkatársai 1988-ban, 1995-ben, majd 2006-ban is olyan embereket kérdeztek meg, akik hozzájárultak a követéses vizsgálathoz. Az eredmények nem voltak túl biztatóak: 1988 és 1995 között tovább romlottak az amúgy is siralmas mutatók, 1995-2002 között viszont némi javulást tapasztaltak, majd 2006-ban egyenesen katasztrofális lett a bizalmi index. A 2002-es vizsgálatban a megkérdezettek mintegy fele, a 2006-os követéses kérdőívben már 70 százaléka válaszolta, hogy nem tud tervezni. Csak összehasonlításképpen: Svédországban például éppen fordított ez az arány. A két felmérés közti négy évben más anómiaváltozók – anómia: az a meggyőződés, hogy a társadalomban csak a szabályok és törvények megszegésével lehet eredményeket elérni – is romlottak: 2006-ban öt emberből négy mondta, hogy nincs miben higgyen, négyből három pedig nem igazodik el a jelenlegi viszonyok között. "A bizalomhiány a legsúlyosabb rákfenéje a magyar társadalomnak, mindannyiunk számára állandó stresszforrás, hogy ennyire negatívan látjuk a környezetünket" - fogalmazott Kopp, aki szerint az amerikai gazdaság titka pontosan abban rejlett, hogy nagyon erős volt az emberek közötti bizalom, ami most már ott is romlik.

Nemzetközi felmérések szerint a legmagasabb bizalmi értékekkel a skandináv országok büszkélkedhetnek: a norvégok 65 százaléka, a svédek 60 százaléka állítja, hogy a legtöbb emberben meg lehet bízni. A mindenkire kiterjedő bizalom azonban itthon hiánycikk, olyannyira, hogy szomszédainkat is beelőzve, nálunk a legmélyebb a bizalmi válság. Valamennyi európai ország közül mi vagyunk a legszorongóbbak, Kopp szerint ez azzal függ össze, hogy az emberek mennyire érzik úgy, hogy jogbiztonságban élnek.

Sehol nincs ekkora ellentét és feszültség az elvárt értékek és a megélt valóság között. Miközben nagyon jók az értékelvárásaink, szeretnénk normális világban élni, a valóságot nagyon negatívan éljük meg. Jó példa erre, hogy a magyarok közül értenek egyet a legtöbben azzal a kijelentéssel, hogy „nem lehet igazán boldog az ember, ha nincsen gyereke.” Ennek ellenére majdhogynem nálunk születik a legkevesebb gyermek, illetve jóval több gyereket szeretnénk, mint amennyi valójában megszületik. 

Nehezen birkózunk meg a negatív életeseményekkel, így a korai halálozásokért leginkább a krónikus stresszállapot, illetve a depresszió okolható (a lakosság 20 százaléka szorulna kezelésre depressziós tünetei miatt), amelyek megnyilvánulhatnak kínzó gondolatokban, de munkaképtelenségben is.  „Nem szeretem, ha depressziósnak, szorongónak tituláljuk magunkat, de most nagyon illik ránk” - fogalmaz a szakember, hozzátéve: ilyenkor az ösztönös viselkedés kerül előtérbe, s nagy a veszélye a teljesen irracionális agresszivitásnak, aminek már tanúi is vagyunk.

Kopp szerint akkor van esélyünk pozitívabb jövőkép kialakítására, ha csökkenteni tudjuk a krónikus stresszt a közös társadalmi értékrend, a társadalmi tőke, a bizalom megerősítésével. A jelenlegi válság új esélyt is jelenthet, ha vannak közösségi célok, és sikerül megoldani a bizalmi válságot. Egy ország boldogsága függ a munkanélküliség, a válások és a vallásos emberek arányától, a bizalomtól, a civil szervezetek erősségétől, a politikusok megítélésétől. Valamennyi területen vannak teendőink.

Forrás és teljes cikk a HVG-ben.

CsatolmányMéret
2345645.jpg9.2 kB