A számítógép-használat inkább rontja, mint javítja az iskolai teljesítményt

2008. Március 01., Szombat
2008. Március 01., Szombat

Egy 31 országot érintő nemzetközi felmérés eredményei szerint azok a diákok, akik sűrűn használták a számítógépeket az iskolában, jelentősen rosszabb eredményt értek el, mint azok, akik ritkábban ültek le tanulni a komputer elé.

Egy 31 országot érintő nemzetközi felmérés eredményei a számítógép-használat és a tanulmányi eredmények kapcsolatát illetően ellentmondásos összefüggésekre mutattak rá, kétségbe vonva, hogy az iskolai számítógép-használat valóban fokozza a tanulók teljesítményét. Azok a diákok ugyanis, akik sűrűn használták a számítógépeket az iskolában, jelentősen rosszabb eredményt értek el, mint azok, akik ritkábban ültek le tanulni a komputer elé.

Az új felmérést a gazdasági kutatásokkal foglalkozó müncheni CESifo végezte, figyelembe véve annak a 2000-es PISA vizsgálatnak az eredményeit, amely több tízezer diák teszteredményét és szociális hátterére vonatkozó adatát is magában foglalta. Ezek alapján a felmérést végző Thomas Fuchs és Ludger Woessmann megállapították, hogy azok a diákok, akik hetente számos alkalommal használták a számítógépet, lényegesen, statisztikai szempontból is jelentősen rosszabb teljesítményt mutattak fel, mint azok, akik ritkábban használták a gépeket. A nemzetközi vizsgálat másféle értelmezéséből ugyanakkor arra lehet következtetni, hogy a gyakoribb számítógép-használat mégiscsak jobb teljesítményt von maga után.

Mivel az általános vélekedés szerint a számítógép-használat kedvező hatást gyakorol az oktatásra, a kormányok és a szülők is hatalmas összegeket ruháztak be a különböző információ- és kommunikációtechnikai eszközökbe.

Kezdetben Fuchs és Woessmann is azt tapasztalták, hogy minél inkább jellemző a számítógép jelenléte a diákok otthonában, annál jobbak lesznek a teszteredményeik. Az elemzések során azonban felfigyeltek arra, hogy számítógéppel - gyakran többel is - jellemzően a tehetősebb és iskolázottabb szülők csemetéi rendelkeznek. E tényezőt is számításba véve statisztikájuk összeállításakor, a kutatók már arra az eredményre jutottak, hogy azok a tanulók, akiknek az otthonában több számítógép is található, a családi háttér szerint velük összevethető, ám komputerekkel kevésbé felszerelt környezetben élő társaiknál gyengébben teljesítik a matematikai teszteket.

Az iskolákra vonatkozó vizsgálatok szerint azok a diákok értek el rosszabb eredményt, akik rendkívül ritkán fértek hozzá a számítógépekhez. A kutatók azonban itt is figyelembe vették az intézmények erőforrásait, megállapítva, hogy az iskolai számítógép-hozzáférés eredendő pozitív mintázatai pusztán az adott iskolák egyéb pozitív sajátosságait tükrözik vissza. Ez alapján már arra jutottak, hogy a számítógéphez való hozzáférés nem függ össze a diákok teljesítményével.

Az internet, az e-mail és az oktatószoftverek használata kapcsán az derült ki, hogy a gyakoribb otthoni használattal a teszteredmények is javultak. Azok a tanulók, akik ritkábban használták ezeket a programokat, lényegesen rosszabb eredményt értek el. Ezek iskolai használatával kapcsolatosan viszont eltérő eredményre jutottak. Azok a diákok, akik sűrűn használtak számítógépet az iskolában, lényegesen, statisztikai szempontból is jelentős mértékben rosszabb teljesítményt mutattak fel matematikából és szövegértésből.

Fuchs és Woessmann végül arra a következtetésre jutott, hogy bizonyos mértékű számítógépes tanulás hasznos lehet, a nagyobb intenzitással végzett komputeres tanulás azonban háttérbe szorítja a hatékonyabb oktatási módszereket, és ezáltal visszaveti a tanulók kreativitását.


Forrás: BBC