A természet azt akarja, hogy a gyermekek gyermekek legyenek, mielőtt emberekké lennének. Ha a rendet meg akarjuk fordítani, koraérett gyümölcsöt termelünk, mely soha be nem érik és meg nem ízesedik.
Rousseau
A Waldorf pedagógiáról
A Waldorf iskolák legfontosabb nevelési elve: a gyermek személyiségének minél mélyebb és sokoldalúbb megismerése által felfedezni a gyermekben rejlő értékeket, ezeket gondozni, és megadni minden lehetőséget kibontakoztatásukhoz. Minden, amit a gyermek az iskolában tanul, kézzelfogható, lelkével átélhető kell, hogy legyen.
A világ önálló megismerése
Célunk, hogy a gyerekek önmaguk fedezzék fel a világ dolgait. Fontos, hogy ne kész tényeket, lezárt ismereteket tanítsunk, hanem a gyerekek érzéseit, akaratát és gondolkodását ösztönözzük, hogy a világot a maga változatosságában, összefüggéseiben tudják megismerni, befogadni.
A saját út megtalálása
A Waldorf pedagógia tartalmi és módszertani szempontból egyaránt a gyermek életkori fejlődési szakaszait követi. Igyekszik a lehető legteljesebb mértékben támogatni a fejlődő emberi lényt saját útjának megtalálásában.
Szociális érzékenység és felelősségtudat
A Waldorf iskola a ma fiataljait úgy neveli és tanítja, hogy a társadalom más tagjaival együtt szabad közösséget legyenek képesek alkotni, megfelelve a kor kérdéseinek, kihívásainak. A fiatalokat szabadságra és önálló felelősségtudatra „iskolázza”, vagyis olyan egyéneket kíván nevelni, akik szabadságukkal felelősen képesek bánni, akik szociálisan érzékenyek.
Pedagógiánk ezért fontosnak tartja, hogy a gyermekekben alapvetően meglévő, a környezetük és a világ iránti nyitottságot ápolja, illetve megőrizze. Óvjuk, művészeti tevékenységekkel ápoljuk a gyermek fantáziáját, gazdag belső világát.
Mi jellemzi a nevelést?
Nyolc éven át ugyanaz az osztálytanító kíséri a gyerekeket, ő jelenti az érzelmi biztonságot. Munkáját a szaktanárok segítik. A tanár a gyermek testi, lelki, szellemi valóját együtt fejleszti, a tudást élményekkel és alkotó tevékenységekkel széles alapokra helyezve adja át. Alkalmazza a művészet nevelő és gyógyító erejét, az értelmi fejlesztéssel egyenrangúan a művészi, gézműves készségeket is fejleszti.
Első osztálytól minden évfolyam egy-egy drámaelőadással készül az év során, amely szorosan kapcsolódik az adott osztályfok tananyagához és a gyerekek életkori sajátosságaihoz. A drámajáték által felszabadult, elfogadó légkörben valósul meg az alkotó együttjátszás, megszületik, megerősödik a belső biztonság, a rugalmas gondolkodás, formálódik az ön-és emberismeret.
A tanulás szervező elve a ritmus; a tanár rendszeresen váltogatja a tevékenységformákat, így könnyebben fenntartható a figyelem és az érdeklődés, és a változatosság fizikailag is ösztönzően hat a gyermekekre.
Az ünnepek ismétlődő ritmusa teremti meg az egész év egyensúlyát, folyamatosság érzését és erős közösségformáló ereje van.